No.

A helyzet az, hogy azoknak, akik állatvédelemmel foglalkoznak, a legkevésbé sem szabad ezt érzelmi alapon tenniük. Ezt is leirtam pár milliárdszor. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad az állatokkal együttérezni, a megkínzottakat sajnálni, hanem azt, hogy fel kell ismerni, hogy a dühök nem vezetnek eredményre, azokat a magánszférában kell tartani. Az állatok érdekében pedig csak akkor lehet hosszútávú eredményre jutni, ha olyan környezetet körülményeket teremtünk, ahol NAGYON nem éri meg az állatok kínzása, a velük szembeni rossz bánásmód.

Ezt azonban csak úgy lehet elérni, ha - miután kiordítottuk magunkat - lehiggadunk, és olyan - működő - megoldásokat keresünk, amelyek erre alkalmasak.

Ebbe a súlyos szankcióktól a felvilágosításig, segítségnyújtásig terjedő teljes spektrumot át kell fogni, és mindegyiket a maga helyére kell tenni.

A - bármiféle - akár állatok, akár emberek javára megtenni szándékozott lépéseknek a legnagyobb ellenségei azok, akik fanatikusak. A fanatizmus bármely formáját ugyanis, a társadalom egészséges többsége elveti, mi több, igen erélyesen fellép vele szemben. Ez egyszerű önvédelem. Ezért is nem állok szóba olyanokkal, akik bármiféle szélsőséges nézetet képviselnek. Ők vannak ugyanis a legnagyobb ártalmára - esetünkben - az állatok sorsa jobbra fordításának. Ha észreveszik, ha nem. (Ez az utóbbi a valószínű, mert éppen annyira sérültek szellemileg, erkölcsileg, mint az antipódusuk, az állatkínzók, és legalább annnyira undorítók is.)

Tegnap kicsit utánaolvastam ennek a kotorékozásnak, mivel én korábban csak annyit tudtam róla, amennyit a Vuk-ban olvastam, kb. Na jó, azért picit többet, hiszen összeolvastam én már életemben több könyvtérra valót...

Tehát a kotorékozás alapvetően kétféle, az egyiknél a kutya lefojtja (nyilván megfojtja) a rókát még bent a lyukban, és holtan húzza elő a gazda segítségével. Ehhez a fajta kotorékozáshoz olyan kutyát használnak, amelyik nehezebb, erősebb (várhatóan) a rókánál.

A másik módszerrel a kutya csak kiugrasztja a rókát, mivel a rókabarlangnak általában több kijárata van. Ez esetben nem harcolnak egymással, a gazda a lyuknál lesben áll, és lelövi az kirontó rókát.

Vannak egyéb változatok is, de a lényeg a fenti.

Szerintem megfelelő hozzáértéssel végezve nem barbárabb a mérgezésnél, a kilövésnél.
Amúgy pedig: nem vagyok a mérgezés híve, már csak azért sem, mert a méreg más állatokat is elpusztíthat, amelyeket esetleg éppen nem ritkítani szeretnénk.

Ismerem ezt :-((

Az előző (Néró előtti) kutyám vizslakeverék volt, két alkalommal kellett a halálból visszarángatni egy-egy párzási időszak után. Az első alkalommal egy kistermetű kannal akadt össze, amelyik egy pici lukat harapott csak rajta, viszont azt rendkívül rossz helyen, az alsó lábszárán, pont telibe talált egy vastagabb eret. Itt jön a jelentősége a vizsla-származásnak, a kutya finom csontú, inas volt, a szőre fél centis rövid, tehát semmi nem védte a mélyebben lévő ereket sem.
Csomó infúzióval, érsebészeti műtéttel lehetett csak megmenteni.

A második alkalommal 4 napig nem jöttek haza a másik kannal, és amikor végül mégis, amannak semmi baja nem volt, a Foltosnak viszont csupasz csontcsonk volt a farka, lerágták neki róla a bőrt és a húst is, már amennyi van iylen helyen...
Megint műtét, és az volt a baj, hogy elgennyesedett, mire hazajött, és a műtét kezdetekor még nem tudta az orvos (röntgenje nem volt), hogy az utolsó gerinccsigolya ép-e?

Végül jól sikerült, nagyon aranyos vágottfarkú kutya lett belőle :-))

Véres!!!!  Ugyanis ezek az úriemberek nem vödör vízzel járnak kotorékozni!!!

És a füle harapva van, a jakik fülét nem trimmelik!

Ehhez képest  a mi Bodrink csak elaludt, mert öreg volt!

Na ez az, amire nemhogy semmi szükség, hanem aljasság, ha játékról van szó!

De: Tudjuk, hogy dúvadirtás történt-e, avagy szándékos "sport"?

Jelzem, ezt magából a képből nem lehet megállapítani!

Igaza van qtyának! Ne feledjétek, nem kell antropomorfizálni!

Lehet, hogy a kutya éppen cefet jól érzi magát, függetlenül attól, hogy harci sérülései vannak, és lesznek nyűgei miatta!

MINDEN körülményt figyelembe kell venni!

Ja! És VM-nek is igaza van, a kotorékebek tűrőképessége, és betanítása tekintetében is!

Azaz vadász(jagd)terrier, ami drótszőrű, és angolul foxterriernek = rókaterriernek hívják.

Nem véres.

Azt meg leírtam: Aki a gyilkolásért, más lények szenvedéséért tesz bármit is, élvezetből, az egy emberi rongy a véleményem nem változik.

Mindent lehet tisztességgel és aljasul is csinálni.