 hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#62 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 15:07 - [adatlap]
Szia Judith! Akkor jó, mert olvasni és nézni AKAROM! Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #61 hozzászólásra] |
| |
 Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Szia Hajcihő! Kösz kérdésedet, ha minden jól megy még ma, kicsit be voltam havazva. Üdv: Judith
[Válasz a(z) #60 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#60 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 14:52 - [adatlap]
Szia Judith! Mikor folytatod a sztorikat? Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #59 hozzászólásra] |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Kedves Rig! Ezek nagyon aranyosak! Üdv: Judith |
| |
 rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#58 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 13:40 - [adatlap]
 |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#57 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 12:43 - [adatlap]
 |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#56 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 12:18 - [adatlap]
 |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#55 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 12:14 - [adatlap]
 |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#54 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 12:13 - [adatlap]
 |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#53 - Elküldve: csütörtök, 2006. március 30. 12:09 - [adatlap]
 |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
4. rész Tiffy-Pixie-Zizi Egy kis lelenc macska története Viszont kb. egy hónapos korában kitalált egy játékot, amit a mai napig reggelente játszanom kell vele. Van egy kis plüss kutyája (igazából már a harmadik), amit el kell dobni neki, ő pedig egy nagyon érdekes morgásszerű torokhangot kiadva utána veti magát és a szájában visszahozza, aztán megint el kell dobni, és ez így megy, amíg bírom. Ma már a „levegőből” elkapja és fut vele, mint akit kergetnek.
Hat cicánk méla undorral fogadta Zizit, egyedül Charlie, a „nagy kövér” cirmos fogadta el, ő viszont megható, angyali türelemmel viseltetik iránta. Mert türelem az kell Zizihez. Ismerkedésük úgy kezdődött, hogy Zizi négy lábbal ráugrott Charlie-ra és harapta, ahol tudta. Charlie egy darabig tűrte, aztán felemelte az első lábát, és kicsit meglökte. Zizi ettől két métert repült. Na, Zizinek annyi, - gondoltam, de nem, ez a kis született utcagyerek újra és újra megtámadta Charlie-t és minden támadás ugyanúgy végződött. Ez egyáltalán nem szegte kedvét, azóta is nagyon jóban vannak.
Zizi olyan csöpp volt, hogy csak azért látszott ki a férjem tenyeréből, mert két lábra állt a kezében. A macskakosárban is „lötyögött”, ha vittük az állatorvoshoz.
|
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Szia Eszter! Én is köszönöm, átélni volt a legjobb. Üdv: Judith [Válasz a(z) #50 hozzászólásra] |
| |
 retsze felhasználó hozzászólások: 5434 |
Szia kedves Judyandrea! De jó volt olvasni és látni! Olyan szívet-, lelket melengető a történet. Köszönöm! Mosolygos üdv: retsze [Válasz a(z) #48 hozzászólásra] |
| |
 aysazsu felhasználó hozzászólások: 1185 |
#49 - Elküldve: kedd, 2006. március 28. 18:40 - [adatlap]
Szia Judith! A képek is beszédesek nemcsak a szöveg!:-) Zsu [Válasz a(z) #48 hozzászólásra] |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Szia Zsu! Köszönöm, a felét sem hallottad még! Üdv: Judith [Válasz a(z) #44 hozzászólásra] |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Kedves Rig! Nagyon köszönöm, jól esik, és még van hat cicánk, a régiekről nem is beszélve, de csak szép sorjában. Üdv: Judith [Válasz a(z) #46 hozzászólásra] |
| |
|
rig felhasználó hozzászólások: 4290 |
#46 - Elküldve: kedd, 2006. március 28. 16:17 - [adatlap]
El vagyok ragadtatva a hozzáértésedtől és az állatka-szeretetedtől |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
3. rész Tiffy-Pixie-Zizi Egy kis lelenc macska története
Nagyon hamar megtanult lejönni a kanapéról és attól fogva követett, mint az árnyék. (Előző életében kacsa volt?) Kedvenc szórakozásai közé tartozott, hogy pl. leült a hátam mögé, amikor mosogattam, vagy főztem és érdeklődve figyelte, hogy mit csinálok. Ezért meg kellett tanulnom hátranézni, mielőtt megmozdulok. Ez persze nem volt egy könnyű feladat. Semmilyen veszélyérzete nem volt. Rendszeresen bemászott a mosogatógépbe, sokáig akárhol volt, ha kinyitottam a gépet, mint a rakéta, már benne is volt. Miután Pixie egyszerre volt mindenhol, zizegett körbe a házban, szemmel láthatóan boldog volt, hogy élt, ismét átkereszteltük és immár véglegesen Zizi lett. A név tökéletesen illik rá. Régen sziámi és perzsa cicákat tenyésztettem, így módom volt tanulmányozni, hogy hogyan jut el egy újszülött cica a kamaszkorig. Ezeket a tapasztalataimat próbáltam Zizinél is alkalmazni, több-kevesebb sikerrel, mert anyátlan cicám sosem volt. Bármennyire igyekeztem pótolni a cicamamát, van egy pár dolog, amit Zizi sosem tanult meg. Például nem nyávog, a torkából ad ki különböző hangokat, ami szerintem az én becézgetésem utánzása. Én mindenesetre értem, hogy mit akar. Nemtetszését egyértelmű harapással fejezi ki, ha játszani akar, hátulról elkapja a bokámat és beleharap. Mára már elértem, hogy csak egy kicsit mélyeszti belém a fogait. A gátolt harapást, ez a szakkifejezése annak a harapásmódnak, amit a kiscicák egymással, illetve az anyjukkal való játszással fejlesztenek ki, harapnak ugyan, de nem erősen, nem tudta megtanulni, mert nem volt kitől.
|
| |
 aysa fórum admin hozzászólások: 20087 |
Szia Judith! Nagyon aranyos állatka!:-) Üdv:Aysa Szerkesztve: kedd, 2006. március 28. 06:23 |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#43 - Elküldve: kedd, 2006. március 28. 01:34 - [adatlap]
Szia Judith! Nagyon tetszik! Folytasd! [Válasz a(z) #42 hozzászólásra] |
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Tiffy-Pixie-Zizi Egy kis lelenc macska története 2. rész
Tiffy – akiből időközben Pixie lett – szó nélkül ette meg a gyógyszeres ételt, teljesen szobatiszta volt, szelíd kalimpálással tűrte, hogy bolhátlanítsam, fogkefével fésülgessem (ez helyettesítette a mama mosdatását), ami neki egy nagyon élvezetes játék volt. Ugyanúgy „harcolt” a fogkefével, ahogy a nálunk született kiscicák „hadakoztak” a mamával mosdatáskor. Még hetek múlva is ölelgette és játszott vele.
Pixie gyakorlatilag az ölemben lakott, én meg a kanapén. Annyira bújt hozzám, hogy amikor elaludt és betettem a kanapé sarkában lévő kosarába, kétszer-háromszor is visszamászott az ölembe és csak akkor nyugodott meg, amikor mellétettem egy lila plüss Milka tehenet. Ez a tehénke lett a „testvére”. Mai napig is büszkén hurcolja a szájában körbe a házban. Ha eldobom, visszahozza.
|
| |
|
Judyandrea felhasználó hozzászólások: 1726 |
Na akkor újra nekifutok, remélem most jobb lesz: Tiffy-Pixie-Zizi - Egy kis lelenc macska története Tavaly augusztusban a hátsó szomszédom Terike, kétségbeesetten hívott át hozzájuk. Valaki bedobott hozzájuk egy ici-pici kiscicát. Terike és a férje amolyan igazi állatmentő. Rendszeresen befogadnak a saját – most már csak három yorkshire terrier - kiskutyájuk mellé elkóborolt, kivert kutyákat, hetekig etetik őket, mindenfelé hirdetnek, amíg a gazda elő nem kerül. Időnként meg is köszönik nekik. Most azonban bajban voltak, a cicákhoz ugyanis nem értenek. A kiscica olyan állapotban volt, hogy majdnem sírva fakadtam. Pocakja felfúvódva (a bélférgek biztos jele), bolhás volt és a szeme rettenetesen be volt gyulladva, teljesen összeragadt a gennytől. Alig látszott ki Terike, amúgy kicsi tenyeréből. A biztonság kedvéért elkülönítettük, a garázsban rendeztek be neki bölcsödét és nekiláttunk a cicus rendbe hozásának. Terike Tiffany-nak nevezte el, mert azt hitte kislány. Persze fiú volt, így lett belőle Tiffy. Körülbelül két hetes lehetett, a szeme már kinyílt volna, ha szegényke ki tudta volna nyitni. Nem mertem hazavinni, mert itthon hat cicánk volt és amíg nem tudtam, hogy nem fertőz-e nem mertem kockáztatni. Szemcseppentővel etettük, pelenkázni kellett, mert ebben a korban még a mama cica szorgos mosdatással készteti gyerekeit az ürítésre. Erre kiváló volt a melegvizes kozmetikai vattakorong. Kamilláztuk a szemét. Többszöri állatorvosi kezelés után (kisebb vagyon) Tiffy hihetetlen akaraterővel gyógyulni kezdett. Megtalálása után két nappal már önállóan pisilt, kakilt bölcsije egyik sarkába. Hangosan lefetyelte a vizes tejet és a higított májkrémet. És bár kapott egy rádiót, hogy ne legyen csend körülötte, ideje volt, hogy családba kerüljön, így hazahoztam, mert anyára volt szüksége.
|
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#40 - Elküldve: hétfő, 2006. március 27. 22:32 - [adatlap]
Hacsak úgy nem! [Válasz a(z) #39 hozzászólásra] |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20087 |
Ment a mézért, mert a méhecske nincsen otthon! |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#38 - Elküldve: hétfő, 2006. március 27. 22:26 - [adatlap]
Akkor az az Ursa Minor! [Válasz a(z) #36 hozzászólásra] |
| |
Alig volt nagyom, mint egy mobiltelefon