 hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#883 - Elküldve: hétfő, 2007. január 01. 00:31 - [adatlap]
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDENKINEK!!! Hajcihő |
| |
 aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
HÉTFŐ Műsorajánló Spektrum
|
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Sziasztok! Nézelődtem a mult-kor portálon ls ráakadtam, hogy ma volt a Bostoni teadélután évfordulója. 1773. december 16. A bostoniak sajátos teadélutánt tartanak A telepesek ellenszegültek az angol parlament által kivetett adóknak, melyekhez nem kérték beleegyezésüket, s így azok az elnyomást jelentették számukra. Az angolok, a lázongás ürügyén újabb és magasabb adókat vetettek ki. Ezek között volt 1767 júniusában a tea-adó, mely Amerika szabadságvágyának vízválasztójává vált. (Charles Townshend, aki szülőatyja volt ezeknek az adóknak három hónap múlva meghalt. Így sohasem tudhatta meg, hogy adótörvényei segítették egy szabad nemzet megszületését.) A telepesek fellázadtak, és nyíltan vásárolták a javarészt Hollandiából importált teát. A John Társaság - amely azelőtt is komoly anyagi gondokkal küzdött - pénzügyi helyzete most végképp kritikussá vált. 1773-ra a John Társaság egyesült a Kelet Indiai Társasággal, hogy így stabilizálja helyzetét, s a Koronához fordult védelemért, segítségért. Lord North, a kincstár új feje, a Társaságok nyomására közvetlen árusítási jogot adományozott, a telepes kereskedők megkerülésekor felmerülő különbözet bezsebelésével. A lázadás csúcspontja volt a "Bostoni Teadélután". Indiánnak öltözött bostoni férfiak több száz fontnyi teát vetettek a kikötő vizébe. A rebellióban olyan vezető személyiségek is részt vettek, mint Samuel Adams és John Hancock. Angliának ezzel betelt a pohár. Megtorlásként Boston kikötőjét bezárták, és a várost megszállták az angol katonák. A telepesek vezetői összegyűltek, és kihirdették az angolok elleni forradalmat. Aztán lett belőle hadtörténelmi esemény is. Üdv:Aysa Szerkesztve: szombat, 2006. december 16. 23:52 |
| |
 Garaba felhasználó hozzászólások: 6591 |
#880 - Elküldve: kedd, 2006. december 12. 23:09 - [adatlap]
Szeva Laci! A napokban olvastam róla az Aranysasban! Üdv. [Válasz a(z) #876 hozzászólásra] |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Kedves Hajcihő! A film, az film, de ezek szerint volt valóságalapja!:-) Üdv:Aysa [Válasz a(z) #878 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#878 - Elküldve: kedd, 2006. december 12. 21:46 - [adatlap]
Kedves Aysa! Ha nem is úgy, mint a filmben, mert akkor kb. belehaltak volna, mindenesetre a hét repülőgép, nagy valószínűséggel igaz!:-))) Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #877 hozzászólásra] |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Olvastam, hogy George S. Welch és Kenneth Taylor valóban sikeresen felszállt a támadás okozta zűrzavarban és valóban lelőtt hét japán repülőt, épp úgy, ahogy Ben Affleck-től és Josh Hartnett-től látjuk a filmben. [Válasz a(z) #876 hozzászólásra] |
| |
 Laci felhasználó hozzászólások: 45 |
#876 - Elküldve: kedd, 2006. december 12. 06:57 - [adatlap]
Kb. egy hete halt meg Ken Taylor Sr., aki a Pearlt támadó gépek ellen fel tudott szállni, és két igazolt és két nem igazolt légigyőzelmet ért el. |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Még egy cikk
Szintén az 1941-es eseményekkel van összefüggésben az a megemlékezés, melyet a japán torpedóvető gépek által elsüllyesztett USS Utah csatahajó víz fölé kiemelkedő roncsainál tartanak meg. A hadihajón egykor szolgálatot teljesítő, a támadást túlélő tengerészeken kívül számos meghívott is részt vesz az ünnepségen. http://www.haborumuveszete.hu/rovatok/fegyverek/hadihajok/pearlpearl/ |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Szia Hajcihő! Igazad van, már közvetlenül az esemény után, rájuk hárult a feladat helytállni a tengereken.
Ezt találtam róla: Az 1941. december 7.-én a Pearl Harbor-t ért meglepetésszerű japán támadás szinte teljesen lebénította az amerikai flottát. A főerőt képező nagy csatahajók vagy elsüllyedtek, vagy súlyosan megrongálódtak, így az éppen távol lévő és így a megsemmisülést elkerülő repülőgép-hordozókra hárult a Csendes-óceáni hadszíntéren a Japán elleni harc oroszlánrésze. A CV-2 Lexington és testvérhajója a CV-3 Saratoga vezérletével a megmaradt flottaegységek az elkövetkező hónapokban számos kisebb ütközetben vettek részt, majd 1942 májusában, a Korall-tengeri csatában a Japán Császári Flotta főerőivel csaptak össze. egy érdekes írás: [Válasz a(z) #873 hozzászólásra] Szerkesztve: vasárnap, 2006. december 10. 22:27 |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#873 - Elküldve: vasárnap, 2006. december 10. 21:36 - [adatlap]
Szia Aysa! A Pearl Harboori tragédiának, paradox módon, a mai napig kihatóan, megvolt a maga rendkívüli haszna: Bebizonyította a nagy csatahajók sérülékenységét, és a repülőgéphordozók kiemelkedő harcértékét. Ezáltal véget vetett a csatahajók sokévszázados uralmának, és megkezdődött a repülőgéphordozók korszaka. Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #871 hozzászólásra] |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Jelmagyarázat:
Forrás : Herde, [1.] t. [Válasz a(z) #871 hozzászólásra] |
| |
|
aysa fórum admin hozzászólások: 20088 |
Meg is feledkeztünk egy évfordulóról, pedig lehetett volna róla beszélgetni 1941
Szerkesztve: vasárnap, 2006. december 10. 17:01 |
| |
 fedor felhasználó hozzászólások: 4248 |
Kedves Hajcihő! Hát nem is! Azért is csendben maradok! Üdv: fedor [Válasz a(z) #869 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#869 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 17:29 - [adatlap]
Kedves Fedor! Erre nem is kell. Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #868 hozzászólásra] |
| |
|
fedor felhasználó hozzászólások: 4248 |
Kedves Hajcihő! Na,erre nem mondok semmit! Üdv: fedor [Válasz a(z) #867 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#867 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 15:56 - [adatlap]
Kedves Fedor! Ciprus helyi konfliktus. Ne keverd a fogalmakat. Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #866 hozzászólásra] Szerkesztve: péntek, 2006. november 17. 15:57 |
| |
|
fedor felhasználó hozzászólások: 4248 |
Kedves Hajcihő! Minderre egy válaszom van,ahol minden érvényesül az atomfegyveren kívül: Ciprus. Üdv: fedor [Válasz a(z) #865 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#865 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 14:43 - [adatlap]
Kedves Fedor! Tessék figyelni, hogy én mit írok! Nem klasszikus világháborúkról beszélek, hanem a világháborúk klasszikus menetrendjéről, mivelhogy eszem ágában sincs nemlétező fogalmakról értekezni. A klasszikus menetrend alatt pedig az agresszió általános okait értem. Olyan ugyanis nem létezik, hogy egy állam anélkül lépne át a politikai érdek érvényesítésének diplomáciai eszközeiről más eszközökre, hogy ne próbálná kihasználni az előbbi teljes tárházát, mert nem létezik - "normálisan" szerveződött társadalomban - olyan politikai, hatalmi réteg, amelyik ne számolna a háborús eszközök kockázatával és költségével. A túlnépesedés pedig nem elegendő indok, no pláne, ha a kellő hadieszközök sincsenek meg az igényérvényesítésre. Azt pedig általános szabályként elkönyvelhetjük, hogy ahol a népesség száma lehetővé tenné az eszkalálódást, ott sosem lehet meg a kellő technikai eszköztár a háborúk kezdeményezéséhez, merthogy a népesség eltartása leköti a gazdasági potenciáljukat. Nagyon csalóka ebből a szempontból az USA, merthogy - látszólag - az is egy túlnépesedett államalakulat. Nos aki járt már az államokban, az tudja, hogy ez korántsincs így, és az adott terület eltartóképessége akár - a mai technológiai lehetőségek mentén - akár kétmilliárd ember is lehetne, szemben az ez évben elért 300 millióval. Kína, vagy India pedig, nem nukleáris eszközökkel - lélekszáma ellenére - nem potenciális ellenfél, ugyanakkor nincsenek nukleáris érdekeik, mert az ellentétben állna a népességelhelyezés - elvi - igényével. Ezért - bár helyi szinten képesek háborús konfliktusok kirobbantására, és azok megnyerésére is - nem jelentenek egy globális konfliktus szempontjából veszélyforrást, mint agresszorok. Ráadásul - a mi nagy szerencsénkre - egy ilyen esetben egymást figyelnék leginkább, és amennyiben a háborújuk nem arról szólna, hogy egymásnak esnek, egészen egyszerűen nem mernék felvállalni, hogy a másikuk, amíg ők egy harmadik ellenséggel vannak elfoglalva, megtámadja őket. Ezért aztán világháború szempontjából - már ebből az okból is - nyugodtan alhatunk tőlük. Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #864 hozzászólásra] |
| |
|
fedor felhasználó hozzászólások: 4248 |
Kedves Hajcihő! Szóhasználatod szerinti "klasszikus világháború" sohasem volt,s sosem lesz,mert azért ez a gyenge,emberi elme előbb-utóbb belátja korlátait,mind haditechnikai,mind gazdaságpolitikai okok révén. Míg világjárványok vannak,mert a legegyszerűbb növény-faj,melynek rengeteg képviselője van,s baktériumoknak nevezzük őket,egyszerűen erre nem képes,s nincs is rá szüksége különböző okokból. Hisz se nélkülük,se velük nem vagyunk képesek élni,nézzük csak az E.coli-t.amely ha nincs az ember gyomor-bélrendszerében állandóan,akkor csúnya halált halunk,míg ha egy /pl.50-es változat/ megjelenik ugyanott,akkor még csúnyább lesz. Amúgy továbbra is állítom,hogy Kína ,amennyiben lehetőség adódna rá,már régen támadt volna,mert kissé túlnépesedett,s a lakosság nagy része nem Belső-Mongóliában lakik,ahol óriási kterjedésben alig található pár ember négyzetkilométerenként,míg az ország keleti,délkeleti régiója szétzsúfolt. Hasonló a helyzet Indiában is,s hiába hívják szubkontinensnek,egyszerűen nem férnek el. Ráadásul ez az egyetlen állam,amely nem írta aláaz "Atomsorompó-egyezményt",így őket semmi sem kötelezi semmire,hacsak a józan belátás nem. Emellett mi is elő tudnánk állítani atom-fegyvert,minden lehetőségünk meg van rá,de inkább megvesszük,vagy hagyjuk,hogy kis országunk területén itt lehessen,bár 50 éve tagadjuk. Üdv: fedor [Válasz a(z) #863 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#863 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 13:00 - [adatlap]
Kedves Fedor! Az utóiratodra: A katonai kiképzésnek kétségkívül megvannak a maga előnyei a férfinem számára. Tudjuk, hogy hormonális okokból tizes éveink végén, huszas éveink elején igencsak agresszívek vagyunk. Ezt egyes természeti közösségben élő társadalmak annyira tudják, hogy az ilyen korú fiúkat még a közösségeik közeléből is eltávolítják és katonai szerveztbe tömörítik, igen erős fegyelmező eszközök közé (pl.: Zuluk). Persze a megregulázáshoz nem feltétlenül a gyilkolás művészetének elsajátításán keresztül vezet az út, viszont - bizony - nem lenne hátrányos egy fegyelmező oktatás, amely a túlzott - és életkorra jellemző - önértékelést, és individualista törekvéseket képes értelmes mederbe terelni. Ennek hiányát ma minden demokratikus társadalom érzi. Arról már ne is beszéljünk, hogy milyen mennyiségű kriplit termel ki a feminim engedékenység amely csecsemőkortól "óvja" a fiúkat még a széltől is! Szóval mind az agresszív hormonjaink, mind pedig az "antimilitáns" hozzáállás igencsak nagy károkat okoz mentálisan és fizikailag egyaránt. Már megint a józan egyensúly hiányáról beszélünk. Üdv: Hajcihő
[Válasz a(z) #854 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#862 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 12:51 - [adatlap]
Folyt. India: Semmiféle expanziós igénye nincs, sem ipara, sem társadalmi rendje, sem kereskedelmi érdekei nem predsztinálják világháborúra. Vallási berendezkedése még úgy sem. Etnikai, vallási konfliktusai nagyon hasonlóak a miénkhez, azaz az iszlám az, ami a számára problémát jelent, a maga kizárólagosságra törekvő filozófiájával. Erre tekintettel India, mint potenciális agresszor szóba sem jöhet. Afrika: Egy komplett kontinens ezerféle érdekkel. Ezek egyike sem világméretű, már abból a szempontból, hogy ennek érvényesítéséhez egy - soha nem létezhető egységesülés által - világháborút robbantsanak ki. Ipari potenciálról pedig ne is beszéljünk. Az arab világ: Nos ez a félelmetes fekete ló. Éppen az iszlám szélsőségesség állami szintje okán nem várható racionális cselekvés a térség államaitól. Nem gazdasági megfontolásból indíthatnának háborút, hanem vallási meggyőződésből. Itt sem a célok, sem az eredmények tekintetében nincsenek határozott geográfiai, politikai célok. Itt az iszlám hit egyedülvalóságának a kikényszerítése lehet az elérni szándékozott eredmény. Ennek következtében sem a saját élőerő veszteségei, sem a legyőzött ellenség hasznosíthatósága nem számít, ezért ebben egy nukleáris konfliktus lehetősége rejlik egyre fenyegetőbben. Klasszikus fegyverzettől tartani nem kell, mert ipari potenciáljuk nincs, és vallásuk okán nem is lesz. Ugyanakkor a nukleáris kártya kijátszása is erősen korlátozott lehetőség, az csak egyes államok elmebajaként lehetséges, de katonai csapásméréssel megelőzhető. Erre tekintettel mert az arab világ sem egységes, és vallása következtében törzsi jellegű szerveződésű, nem potenciális veszély egy klasszikus világháborúhoz. Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #853 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#861 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 12:24 - [adatlap]
Kedves Fedor! Egy világháború feltételei - szerencsére - egyenlőre nem állnak fenn, amennyiben a világháborúk klasszikus "menetrendjét" tartják. Ahhoz nem elegendő a politikai érdekek megléte az agresszor részéről, ahhoz abban a hiszemben is kell lennie, hogy technikai fölénye, és ipari potenciálja is lehetővé teszi, hogy győztesként kerüljön ki a konfliktusból. Akkor nézzük egyenként az egyes lehetséges "agresszorok" potenciálját, és az agresszióval elérni szándékozott céljainak posszibilis listáját. Kína: Célja egy világméretű háborúval a kereskedelmi, termelési feleslegei szabad értékesítése lehetne. Ideológiáját nem kívánja terjeszteni, mert annak kontrollált fenntartására még az ő milliárdos emberállománya sem lenne elég, és ezzel tisztában is van. Folyt. [Válasz a(z) #853 hozzászólásra] |
| |
|
hajcihoe felhasználó hozzászólások: 17423 |
#860 - Elküldve: péntek, 2006. november 17. 00:05 - [adatlap]
Hali Papu! Az igaz! Egy karakteres fazon! Üdv: Hajcihő [Válasz a(z) #859 hozzászólásra] |
| |
|
Garaba felhasználó hozzászólások: 6591 |
#859 - Elküldve: csütörtök, 2006. november 16. 23:23 - [adatlap]
Hi Hajcihő! A Kádár könyvről faggatta a Juszt,és onnan rugaszkodtak el más irányokba. Nehéz ezt így visszaadni,de én még sosem csalódtam olyan beszélgetésekben,ahol a Moldova is jelen volt. Üdv.
[Válasz a(z) #858 hozzászólásra] |
| |
A japánok támadást intéznek az amerikai flotta ellen Pearl Harbournál