Hali Papu!

Fogalmazzunk úgy, hogy kevésbé voltak veszélyben, mert valamivel arrébb ültek, egy páncélvédett fülkében.

A dolog lényege az volt, hogy egyrészt a toronyban több fegyver fért el (kettő helyett négy) így nagyobb lett a tűzsűrűség, tehát a találati valószínűség, mivel a lövésznek nem kellett helyet szorítani a fegyverek és a lőszer között, másrészt a rendszer kellően kifinomult volt ahhoz, hogy a találati pontosság jelentősen megnőjön.

A második világháború legnagyobb technikai problémái közé tartozott ugyanis, hogy az egyszerű vizuális célzással pl. a kamikázékat csak rendkívül nagy tűzsűrűség mellett lehetett kilőni, és ehhez még a hajókon telepített légvédelmi eszközök száma sem volt elég az esetek egy jelentős részében. A repülők ráadásul a nagy sebességük okán még nehezebb helyzetben volta az elécélzás kiszámításában, lévén, hogy mind a célpont, mind a lőállás három dimenzióban mozgott.

Erre volt először egy jelentős megoldás a távvezérelt lőtorony, amit az tett lehetővé, hogy a B29-es eléggé nagy teherbíró képességű volt ahhoz, hogy elviselje ezeknek a motorizált és (csöves, analóg)  számítógépvezérelt fegyverrendszereknek mind a súlyát, mind a fizikai terhelését (hátrasiklás, hátrarúgás), mind pedig az igen jelentős lőszerjavadalmazását a tíz tonnás bombateher és a nagy hatótávolságú repüléshez szükséges üzemanyagterhelésen felül.

Ráadásul - a történelem során először - a teljes személyzet túlnyomásos, légkondicionált kabinokban repült, ami szintén hozzásegítette a lövészt ahhoz, hogy kényelmes körülmények között csak a feladatára koncentráljon.

Üdv: Hajcihő 

Kedves Ocotilló!

Ez valóban így volt és így is van ma is!

A bombán van egy kis propeller, és a bomba csak akkor élesedik be, ha az kicsavarodik.

Ugyanezt az eszközt használták akkor is, ha a föld felett meghatározott magasságban akarták a bombát robbantani (a barométeres gyújtók túl pontatlanok voltak), valamint ez élesítette be a V1-es szárnyasbombákat is, kettős funkciót ellátva hogy azoknak a hajtóműve a célhoz érve leálljon, és a bomba becsapódáskor robbanjon. Ebbe egy nagyon egyszerű kilométer számláló szerkezetet építettek bele. Pontatlan volt, de a területbombázási koncepciónak megfelelt.

Üdv: Hajcihő 

Hali Papu!

A célzás úgy történt, hogy egy - mai szemmel nézve - primitív, lőelemképző számítógép volt beépítve a rendszerbe. Azaz a lövész amikor az irányzékkal célbavette az ellenséges vadászgépet, akkor a lőelemképző automatikusan ráirányította a fegyvereket, és még a támadó gép sebességét, távolságát, a lövedékek röppályájának hajlásszögét is figyelembe vette, és ehhez képest elécélzott a támadónak. Amikor a támadó gép megjelent az összehozott célkereszten, tehát amikor - majdnem úgy, ahogy ma látjuk a filmeken, a gépet befogott célkeresz beért a fix célkereszt közepébe, akkor húzták meg az elsütöbillentyűt, és az volt a feladat, hogy a két célkereszt folyamatosan egymáson maradjon amíg lőttek, magyarán le kellett vele követni a célpontot.

Igencsak pontos eljárás volt, de erről a japán pilóták már nem beszélhettek többé!:-)

Üdv: Hajcihő 

Hali Papu!

A torony mögött ültek egy kupolában, és onnan. 

Elektromotorokkal. 

Üdv: Hajcihő 

Hali Papu!

Igen. Távirányították.

Üdv: Hajcihő 

Hali Papu!

Igazad van, és nem. Ez attól függött, hogy teljes személyzettel (10 fő), vagy csökkentettel repült-e a gép!

Üdv: Hajcihő 

Szia VM!

Na! Ez itt egy B17-es "Flying fortress"= repülő erőd! A tetején látsz egy kis kupolát. Azt hívták toronynak.

Az alján látsz egy félgömböt, azt is toronynak hívták, de a repülősök csak a "gép tökének" hívták.:-)))

Az orrában is látsz fegyvereket, azt csak első lőállásnak hívták, egyébként a bombacélzó tiszt működtette. A farában is látsz egy lőállást, az a hátsó lőállás. A gép két oldalán is van két ajtó azok az oldalsó lőállások.

A repülőgép személyzete a következő volt: Első pilóta, ő a gépparancsnok. Másodpilóta aki szükség szerint az orr két oldalán lévő géppuskák lövésze is volt (a G alváltozattól kezdve). Bombázótiszt, aki egyben az orrlövész is. Navigátor. Rádióstiszt, aki egyben a toronylövész. aztán az alsó toronylövész, a két oldallövész, és a hátsólövész. Ők tiszthelyettesi állományban voltak. A gépszemélyzet összesen kilenc fő. De volt olyan, hogy csak nyolc fővel repültek. 

Folytassam?

Üdv: Hajcihő 

Hali Garaba!

Mondom, egészen ki harcművelődök

Egy repülőgépen mit nevezünk "toronynak"?? Szerintem a repülő egy többé-kevésbé orsószerű, áramvonalas törzsből és a szárnyakból áll, na jó, még ott van a farkán a hordsík.

De hol lehet egy tornyot elhelyezni rajta?

Megnéztem pár harci repülő képét, és még mindig nem látok rajtuk semmi tornyot

üdv. VM

Szia Hajcihő!

Elég ennyi, el tudom képzelni, köszi szépen

Bár felmerült bennem, ugyan mi jelentősége annak, hogy a bombák élesítése a gép farkából, a robbanóanyagtól viszonylag távol történik. Hiszen ha valami gubanc adódna élesítés közben, hát akkor az egész gépnek annyi, nem?
Max. ha ügyes a bombázó tiszt, és van rajta ejtőernyő, akkor esetleg túlélhet egy robbanást (ha a repeszek nem sebzik halálra). Viszont ejtőernyőben dekkolni esetleg órákat, nem lehetett túl komfortos, az a "hátizsák" elég ormótlan nem?

Na, még a végén képzett harcos leszek itten

üdv. VM

Szia Hajcihő!

Tulképp én is ezt gondoltam a dologról, logikai alapon, hiszen tényleges hozzáértésem aztán semmi (ld. a pisztoly-puska mókás félreértését ), de hát ki tudja, esetleg a német alaposság, stb.

A mostani bombaleletek kapcsán azt olvastam, hogy azért nagyon sok a fel nem robbant bomba, mert azokat a repülők eleresztették, ha valamiért nem jutottak el a kitűzött célig, azaz: leszórták ott, ahol épp voltak, élesítés nélkül. Somogyban, Sopron környékén, meg még nemTom hol van sok ilyen.

Ez kicsit meg is lepett, valahogy azt hittem, a bombák maguktól robbannak fel, ha leérnek a földre, az ütődéstől. De persze, ha belegondolok, rájövök, akkor igencsak kockázatos lett volna szállítani őkelméket

Viszont el sem tudom képzelni, miként élesítették a bombákat repülés közben, ki csinálta és hogyan?

Volt valami segédszemélyzet erre? Eddig azt gondoltam, a bombázóban egy ember ült csak, a pilóta.

Ha már itt tartunk: a vadászgép személyzete hány fős volt? Ha csak egy, ki indította a lövedékeket, ill. géppuskázott?

tudatlan üdv: VM

üdv.VM

Szia Hajcihő!

Hűűűűűűűű

Tényleg, szerinted mennyire tisztították meg Németországot a II. vh. robbanóanyagaitól?

Egy másik fórumon írta valaki, hogy szégyen, hogy még ilyenek vannak nálunk a földben, bezzeg No-ban nincsennek, pedig ők sokkal, de sokkal több bombát kaptak.

Azon gondolkoztam, hogy mi is lett volna, ha az erőltetett ütemű romeltakarítás és újjáépítés helyett robbanóanyagra vadásztak volna a szüleink? És a mélyebbre befúródott bombákat ki tudták volna vajon balesetveszély nélkül emelni? Mostanában ilyenek kerülnek elő, nem?

üdv: VM

Szia Hajcihő!

Bizony, nagyon riasztó

És még riasztóbb, hogy a hozzáállás azóta sem változott

Mert hiszen anno még nem is mérhették fel igazán előzetesen a távoli következményeket, nem volt akkora technikai apparátust megmozgató háború korábban, mint a II. vh.
Ma viszont már sok minden tudható ezekről, és mégis...

Melyik hadviseő felet akadályozta mostanában ilyen megfontolás bármiben is??

De nem csak a fegyveres harcokról van szó, hanem a gazdasági lobbizásról, na azok mennyire veszik figyelembe a lehetséges következményeket? Ld. környezet(nem)védelem, energia(nem)gazdálkodás, stb...

üdv. VM

Egy feltehetően kéttonnás bombát találtak a főváros IX. kerületében a Vaskapu és a Tóth Kálmán utca kereszteződésében.

Kedden reggel 9 órától elkezdik a terület kiürítését, és környék lezárását, ami várhatóan zavart okoz majd a közlekedésben, bár a BKV szerint elkerülhető a káosz. A lezárandó területen 16 ezer embernek van bejelentett lakcíme. A tűzszerészek szerint a különleges intézkedésik akár estig is érvényben maradhatnak.

Már a harmadik bomba mostanában!