Ingyen Fórum - freeFÓRUM

Ady Endre:

EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN

Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

És most mégis, indulj föl, erőm,
Indulj föl megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.

Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott :
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban,
Újból-elő és makacs halott.

Borzalmak tiport országutján,
tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket :
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.

És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szívvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe
S vél őrizni egy szebb tegnapot.

Óh, minden gyászok, be értelek,
Óh, minden Jövő, be feltelek
(Bar föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.

Aztán rossz szivemből szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut :
Szivemet a puska-tus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért :
Ember az embertelenségben.

1916 szeptember

[Válasz a(z) #2 hozzászólásra]

aysazsu felhasználó hozzászólások: 1185	#9 - Elküldve: péntek, 2006. február 17. 06:52 - [adatlap] Sziasztok! Ébredésre Radnótitól valami szép. *HÁROM HUNYORÍTÁS* 1 Odakinn már setteng a reggel, és a parton túli hegyekkel aranyszárnyu szellők játszanak. Így fekszem, ringó félhomály van, a körtében alszik az áram, de fölébred és felkél a nap; végigkutatja fekhelyem és az ablak most csupa rezzenés, zengő négyszög, tüzes csobogó, futó fényben lengő lobogó.

aysazsu felhasználó hozzászólások: 1185	#8 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 20:14 - [adatlap] Szia Zsu! Ismerek én is néhányat az általd kedvelt sorokból.Ilyesmiket. A Jogi Helyzet Életünk bármely ténye:bűn – ha megtiltják. (Okot ad rá mind.) Axióma A szeretésen kívül minden emberi tett: romépítés [Válasz a(z) #7 hozzászólásra]

emergency felhasználó hozzászólások: 800	#7 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 20:03 - [adatlap] Fodor Ákos leleményei a kedvenceim közé tartoznak. s ha addig élek is:inkább engem hagyj el, mint magad, Kedves! Párszavas haikui mindig megrendítenek... Mindenkit üdvözlök itt is Zsu, aki mentőslány, itt és most emergency

aysazsu felhasználó hozzászólások: 1185	#6 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 19:28 - [adatlap] Kedves Miska! Erre gondoltam, hogy ne csak bemásoljuk, hanem ha úgy érezzük, mondjuk róla valamit, hogy miért.Adyval kapcsolatban nekem is van élményem. Irodalmi színpados vagy valami olyasféle voltam, és a Lelkek a pányván című vers jutott nekem. Rövidnek találtam, volt aki több versszakosat kapott, aztán kiderült, hogy nemcsak akkor lehet jó egy vers, ha oldalakban mérik. Lelkek a pányván Kipányvázták a lelkemet, Mert ficánkolt csikói tűzben, Mert hiába korbácsoltam, Hiába űztem, hiába űztem. Ha láttok a magyar Mezőn Véres, tajtékos, pányvás ménet: Vágjátok el a kötelét, Mert lélek az, bús, magyar lélek. [Válasz a(z) #5 hozzászólásra]

Buvarpetyka felhasználó hozzászólások: 438	#5 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 16:18 - [adatlap] [email] Kommentár nélkül: Emberként élni Élni szeretnék, élni, kis csárdákba betérni, tiszta asztalnál ülni, jókedvben elmerülni, menni, dalolva egyre, Nap-aranyozta hegyre, rónán, erdőkön által, néhány hű jóbaráttal, élni: felemelt fejjel, vívni fergetegekkel, pásztortüzeknél állni, kovácsként kalapálni, leülni hidak alján, makadámkövek halmán, élni: félelem nélkül, esőt várni az égbül, pirult kenyeret szegni, folyóknál tekeregni, eldőlni nagyszerűen, s hemperegni a fűben, megbámulni a várost, a párától homályost, őszi avarban járni, békés egekbe szállni, óvni kisfiam, lányom, s anyámat: meg ne fázzon! - Élni szeretnék, élni, fészkembe hazatérni, lesni a naplementét, vetkőző párom keblét, s úgy ölelni, hogy benne Ő is örömét lelje, - élni, vágyban lobogva, vénen is mosolyogva. Élni! Emberként, szépen, s meghalni hóesésben! 1958

Buvarpetyka felhasználó hozzászólások: 438	#4 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 16:04 - [adatlap] [email] Legyen egy másfajta is ,mely mindig eszembe jut (hiba prolivér az prolivér) ha magas lóra kapaszkodott felfuvalkodott embercsoportba kerülök : Petőfi SándorFöltámadott a tenger... Föltámadott a tenger, A népek tengere; Ijesztve eget-földet, Szilaj hullámokat vet Rémítő ereje. Látjátok ezt a táncot? Halljátok e zenét? Akik még nem tudtátok, Most megtanulhatjátok, Hogyan mulat a nép. Reng és üvölt a tenger, Hánykódnak a hajók, Sűlyednek a pokolra, Az árboc és vitorla Megtörve, tépve lóg. Tombold ki, te özönvíz, Tombold ki magadat, Mutasd mélységes medred, S dobáld a fellegekre Bőszült tajtékodat; Jegyezd vele az égre Örök tanúságúl: Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr! Pest, 1848. március 27-30.

Buvarpetyka felhasználó hozzászólások: 438	#3 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 15:50 - [adatlap] [email] Ady Endre: EMBER AZ EMBERTELENSÉGBEN Szivemet a puskatus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. És most mégis, indulj föl, erőm, Indulj föl megintlen a Földről! Hajnal van-e, vagy pokol éjfél? Mindegy, indulj csak vakmerőn, Mint régen-régen cselekedted. Ékes magyarnak soha szebbet Száz menny és pokol sem adhatott : Ember az embertelenségben, Magyar az űzött magyarságban, Újból-elő és makacs halott. Borzalmak tiport országutján, tetőn, ahogy mindég akartam, Révedtem által a szörnyüket : Milyen baj esett a magyarban S az Isten néha milyen gyenge. És élni kell ma oly halottnak, Olyan igazán szenvedőnek, Ki beteg szívvel tengve-lengve, Nagy kincseket, akiket lopnak, Bekvártélyoz béna szivébe S vél őrizni egy szebb tegnapot. Óh, minden gyászok, be értelek, Óh, minden Jövő, be feltelek (Bar föltámadt holthoz nem illik) S hogy szánom menekülő fajtám. Aztán rossz szivemből szakajtván Eszembe jut és eszembe jut : Szivemet a puska-tus zúzta, Szememet ezer rémség nyúzta, Néma dzsin ült büszke torkomon S agyamat a Téboly ütötte. S megint élek, kiáltok másért : Ember az embertelenségben. 1916 szeptember [Válasz a(z) #2 hozzászólásra]

Buvarpetyka felhasználó hozzászólások: 438	#2 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 15:49 - [adatlap] [email] Üdv! Kezdjük stílszerűen egy verssel!:-) A története a következő : általános iskola valamelyik fölsöbb osztályába új magyar-(történelem) tanárnőt kaptunk ,kinek Ady volt a mindene. Ady szakkör ,emlékestek ,amit el tudtok képzelni!:-) Számomra kemény feladttal bízott meg egy alkalommal . Ezt a verset kellett szavalnom ,ami kemény diónak bizonyolt ,bár nem vallottam szégyent. Azóta a fejemben motoszkál: Folytatás a következő hozzászólásban ,az a biztos:

aysazsu felhasználó hozzászólások: 1185	#1 - Elküldve: csütörtök, 2006. február 16. 01:30 - [adatlap] Volt egyszer egy Költészet fórum, amit nagyon sokan látogattunk! MargaRit alapította. Kerestük őt, de nem tudjuk elérni. A fórumát viszont szeretnénk újraindítani. Ha megtaláljuk, és akarja, a "fórumgazdaságot" átadjuk neki, mert őt illeti. Addig is én viszem tovább, mert mindannyiunknak vannak kedvenc versei. Olyanok, amik elkísérnek, velünk maradnak, amiknek a sorait, képeit magunkba ittuk, lényegünkké váltak észrevétlenül. Olyanok is, amik hirtelen megszólítanak, amik megérintenek és nem engednek. Lehetnek újak és régiek, klasszikusok és ismeretlenek. Versek tőlünk, a barátainktól, versek valahonnan. Versek, amiket szeretünk. Ha van ilyen versed, írd ide, hogy mi is megismerjük. Aysazsu Szerkesztve: csütörtök, 2006. február 16. 01:55

KvízPark / Költészet

KvízPark / Költészet