Igaz nem vagyok soproni, de imádom a kutyákat és mivel az állatkínzókat  anyira gyűlölöm, hogy az elmondhatatlan ezért kérek mindenkit szavazzon. 

Egy művésznek nevezett mocskos, undorító, akasztófáravaló féreg (Guillermo Habacuc Vargas) olyan kiállításokat szervez, ahol publikum előtt HAL ÉHEN EGY KUTYA!!!!! Ezért még díjat is kapott, és meghívták 2008-ra egy újabb kiállítás megszervezésére, ugyanebben a témában.
Ez ellen ill. ennek a megakadályozására indították a lenti petíciót.Ha te sem szeretnéd,hogy ezt az állatkínzást tovább űzze ez a "művész", kérlek lépjetek be az alábbi honlapra:
http://www.petitiononline.com/13031953/
Ezután "CLICK HERE TO SIGN A PETITION".
1.) Neved / Name
2.) e-mail címed /E-mail address
3.)lakóhelyed városneve /Ciudad / Localidad
4.) ország / PaĂs (érdemes angolul leírni)
és bökj a "Preview Your Signature" -re. Végül az "Approve Signature"-ra és kifogja írni neked,h hanyadik aláíró vagy.
Kérlek segítsetek, és minél többen rakjátok ki! Köszi, aki elolvasta !

itt egy videó a "kiállításról":

http://www.youtube.com/watch?v=0cBBudN0_-E

A KISALFÖLD cikke és a kapcsolodó fórum.

http://www.kisalfold.hu/cikk.php?id=1000057&cid=2005733

Hamarosan én is mehetek a Szezám kutyusomért Bajára, és hozhatom haza 
 

 Köszönöm mindenkinek, aki segített és támogatot.

Az érdem közös!

Most jön majd a gazdikeresés a mudikáknak!

A MEGYEI BÍRÓSÁG HELYBENHAGYTA MÁSODFOKON AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁGI ITÉLETET.

Fellebbezésnek helye nincs.


 

A MÁSODFOKÚ TÁRGYALÁS GYŐRBEN ÁPRILIS 11-ÉN 10 ÓRAKOR LESZ A 15-ÖS TÁRGYALÓBAN
(5.tárgyalás)

                                                           ----------- folytatás-----------   

A kezdetek: két soproni fiatal elveszett kutyáit kereste a környező szőlődombok között, amikor szinte nem hittek a szemüknek - egy domb két oldalán végighúzódó nadrágszíjparcellán körülbelül kétszáz kutyát találtak: egy részük rövid láncokon vas- és betondarabokhoz kötve, fedél nélkül, más részük néhány négyzetméteres ketrecekben, jórészt szintén ház nélkül, jó néhányan pedig a foghíjas kerítésen ki-be járva a környező szőlőkben bóklásztak. Tálak nem voltak a kutyák előtt, volt viszont a sárba öntve néhány kupac moslékszerű anyag, erjedő zöldségdarabok, cékla-és krumplihéj. Kutyaházak tetején, és ketrecekben fagyott tetemek egymásra halmozva, némelyik részben széttépve.
A fiatalok azonnal értesítették a rendőrséget, majd az Ebugatta TV főszerkesztőjét, Harcsás Mártát, aki azonnal megszervezte az expedíciót - televíziós stábbal és a rendőrséggel érkezett a helyszínre. Az önkormányzatnál és a rendőrségen is feljelentés készült, és recsegve-ropogva, de beindult a hivatali gépezet.
A kérdés: vajon bűn és büntethető-e, amit láttunk?
A polgármester nyilatkozata a város honlapján: "Több alkalommal leszögeztem, hogy nekem, mint polgármesternek, az ilyen ügyekben semmiféle intézkedési jogom és kötelességem nincs."
Az önkormányzat Igazgatási Osztályának vezetője hétvégi telke pontosan a kutyatelep szomszédságában található. Dr. Becher Rezső úr az eltelt évek alatt nem észlelte az egész várost felháborító állapotot közvetlen közelről. Ugyanígy nem észlelte felesége sem, aki a megyei bíróság elnöke...
Teltek a napok, a rendőrség kihallgatta a telep tulajdonosát tanúként, és napról-napra derültek ki a horror részletei, emberünk büszkén nyilatkozott bármely médiának tudományos munkájáról. Eközben a szőlőhegyiek mellett a belvárosi házban körülbelül ötven (!) kutya tengette napjait egy műhelyben és a romos épület udvarán. A környező házak lakói évek óta hiába panaszkodtak az önkormányzatnál, a helyzet nem változott.

                                                           -------------- / --------------

                                                     ----------- folytatás----------- 

Az Országgyűlés 32/2004.(IV.19.) számú határozatában a védett õshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselõ tenyésztett magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánította. Hát itt láthattuk nemzeti kincseinket - ha eddig nem említettük volna, az aljegyző asszony szerinti "ebnemesítési" tevékenység alanyai ugyanis mudik, magyar agarak, magyar vizslák, kuvaszok és erdélyi kopók voltak. Valamikor 5-6 évvel ezelőtt emberünk felkereste az ország legnevesebb tenyésztőit, és a gyanútlan szakemberektől különböző kutyákat vásárolt össze, amelyeket először maguk között, majd pedig - amikor megfelelő induló létszám állt rendelkezésre - a kísérlet megkoronázásaként egymással különböző variációkban keresztezett. A létrejött hibridek azután további keresztezésre kerültek - már amelyik túlélte a tartási körülményeket, hiszen ne feledjük, a tulaj elmondása szerint "ezek olyanok, mint a katonák, együtt megyünk a csatába, de nem járunk együtt a kocsmába" - azaz, aki erős és kiérdemli, megmarad, a gyenge elpusztul.
A tudományos munka másik szála egy örökléstani kísérlet, melyről a tulajdonos büszkén állította, hogy egy professzorral együttműködve végezte. Szerették volna az albínók öröklésmenetét kutatni. A bizonyos "cifra", azaz merle színű egyedek egymással párosítva életképtelen, süket, vak, fényfélő, részleges- vagy teljes albínó utódokat eredményeznek. Ilyen kutyák tetemei gyűltek a hűtőládában a további vizsgálatokhoz.
A budapesti Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, dr. Fodor László egyetemi tanár közleménye: "Az eseményről tudósító cikkekben megemlítésre került Zöldág Lászlónak, a Szent István Egyetem professzorának neve olyan értelemben, mintha ő a telepen kísérleteket folytatott volna... A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara nevében határozottan tiltakozom amiatt, hogy Ö. A. a követelményeknek nem megfelelő kutyatartás miatti közfelháborodás ellen karunk, és ezen belül karunk elismert professzorának nevével védekezik..."

                                                         -------------- / -------------- 

                                    ----------- folytatás-----------

Eközben már gyűltek az adományok, melyeket a helyi lelkes állatvédők a hozzáférhető kutyák számára hordtak naponta a hegyre fagyban, sárban, tönkretéve ezzel a tulajdonos kísérletét, hiszen oda lett a teherbírási teszt - enni és vizet kaptak, bár először nem tudtak tálból enni-inni, mert nem tudták, mi az.
Február 22.-én két hatósági állatorvos tartott helyszíni szemlét a telepen. Részletek a jegyzőkönyvből: "A kennelek harmadában a kutyáknak lábközépig érő hígan folyó latyak van..." - "A tulajdonos állítása szerint felfőzést csak a kölykök etetésére használt konyhamosléknál alkalmaz (jelenleg nincsenek kölykök a területen), a többit hőkezelés nélkül adja a kutyáknak. A moslékot a földre öntve eteti..." "A kutyák előtt ivóvíz semmilyen formában nem volt. ..." "A tulajdonos a helyszínen megmutatta azokat a hullákat, amelyeket a médiában is láthatók voltak. A tetemek egy üresen álló kennelben voltak felhalmozva. Ezek az állatok : 8 mudi, 2 mudi-agár keverék (ezeken külsérelmi nyomok nem voltak) és egy mudi, amelynek hasfala cafrangokban szét volt tépve, a belek kilógtak..." "A bemutatott könyvekből az elhullott kutyákéit kiválogatva 154 db érvényes oltási bizonyítványt találtunk. Az oltási bizonyítványok közül sokban a kutya hívóneve és a tulajdonos nem szerepel. ...Szúrópróbaszerűen ellenőriztük az állatok azonosíthatóságát..." "Hat szúrópróbaszerűen kiválasztott kutya közül egynél volt olvasható a fültetoválás. A többi kutya általános adatok: szín, ivar, kor, fajta és hívóneve alapján azonosítható Az egyforma kutyák esetében kizárólag a tulajdonos nyilatkozatára alapozható az ebek azonosítása. Az egy év alatti kutyák (35 db) már tetoválási számmal sem rendelkeznek."

                                          -------------- / -------------- 

                                               ----------- folytatás----------- 
Dr. Dobos József jegyző a tv2 élő adásában megerősítette, hogy a Kaposvári Egyetem szakvéleménye alapján engedélyezték Ö.A.-nak a telep további működését.
(Részlet dr. Holló Istvánnak, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar dékánjának leveléből: " A soproni önkormányzatnak adott szakértői vélemény végkicsengése az volt, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény előírásai nem érvényesültek a telepen, a tartási körülmények nem megfelelőek, a tulajdonos tenyésztői tevékenysége sérti az általános állattenyésztési szabályzatokat." A dékán úr véleménye szerint a megállapításokhoz szakértőre sem lett volna szükség.)
Másnap a polgármester bejelentette, hogy szabadságáról visszatérve megdöbbenve tapasztalta a helyzetet - lehet, hogy négy évig szabadságon volt? -, ezért úgy döntött, hogy a következő napra egyeztetést hív össze a tulajdonos, és a rendőrkapitány részvételével.
A hirtelen jött segítőkészség azonban már nem teljesedhetett ki, a polgármester úrnak nem kellett egyeztetéssel fáradnia: másnap reggel a Soproni Rendőrkapitányság állatkínzás bűncselekmény miatt gyanúsítottként eljárás alá vonta Ö.A.-t, mivel közben a rendőrségre is megérkezett a Kaposvári Egyetem szakvéleménye, amely törvénysértések sorát állapította meg. (Igaz, ugyanerre hivatkozva a jegyző úr engedélyezte volna a tevékenység folytatását.)
Végre elkezdődhetett a mentés: ekkorra már az országban példátlan méretű összefogás alakult ki, sorra érkeztek a felajánlások, adományok a szerencsésen kimentett kutyák javára. A rendőrség bűnjelként lefoglalta a telepen és a házban található összes kutyát, és elkezdődött az állatok kimenekítése. A leltározás és mikrochipes jelölés után a kutyák az ország minden részében található menhelyekre kerültek, ahol megkezdődött a rehabilitációjuk.
Az átadáskor jegyzőkönyv készült a kutyákról, majd az ideiglenes elhelyezést biztosító menhelyeken újra állapotfelmérést végeztek az ottani hatósági állatorvosok. Két példa a jegyzőkönyvekből:

                                                    -------------- / -------------- 

                                                    AZ "ÁLLATSZERETŐ" ÁLLATKÍNZÓ

Augusztus kilencedikén volt a Soproni Városi Bíróságon az állatkínzással vádolt Ö. A. perének második tárgyalása, amelyen a vezető bírónő hosszan ismertette dr. Lorászkó Gábor állatorvos, a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi Bizottsága elnökének szakértői véleményét, mely szerint Ö.A, "tenyésztési" módszere alkalmatlan, káros és elfogadhatatlan. A lefoglalt kutyák magatartásbeli hibákat, rendellenességeket mutatnak, apatikusak, félnek, bizalmatlanok. 

                                                 -------------- / --------------                                          

                                               ----------- folytatás-----------

A Pécsi Misina Természet- és Állatvédő Egyesület munkatársai tízéves működésük alatt mintegy nyolcezer kutyával találkoztak. "Ez alatt az idő alatt sok rossz állapotú kutya fordult meg nálunk, de ilyen egységes apatikus állapotot, mint ezeknél az állatoknál, még nem tapasztaltunk - írja március 16-án Farkas Tamás elnök. - Az épületrészből, ahol elhelyeztük őket, az elmúlt egy hét alatt nem hallatszott ugatás. A kutyák idejük legnagyobb részét a sarokba behúzódva töltik. Hirtelen zajra kivétel nélkül félelmi reakciót mutatnak: intenzív remegést, de agresszív jeleket még nem láttunk rajtuk. ... Az állatok szocializációja nagyon alacsony szintű, úgy tűnik, olyan bánásmódban részesültek, ami feltétel nélküli engedelmességet kívánt. ... Pozitív élményre utaló közelítő reakciót nem mutatnak. Az első napokban nem voltak hajlandók tálból enni." Az állatgondozók a kutyák érkezésekor ugyanolyan reakciókat tapasztaltak, mint a többi menhelyen: "Etetéskor a legfinomabb falatért sem mozdulnak, amíg nem biztosak benne, hogy ember már nincs a közelben." De: "a napok múlásával egyre többen mozogtak a bokszban az ember jelenlétében. Egyes egyedek barátságosabban viselkednek, a simogatásra farkukat csóválják, tekintetüket is ránk szegezik, de a többség továbbra sem reagál semmire."
Fentiekkel egybehangzó az érdi Sirius Állat- és Természetvédelmi Alapítvány elnökének, Böjtös Andreának a beszámolója, némi reménysugárral: "Esélyük van a rehabilitációval a normális viselkedésre, mert már két hét alatt sokat változtak: aranyosabbak, picit bátrabbak, kedvesebbek lettek. ... Nem szabad visszakerülniük a gazdához!!!"

                                                     -------------- / --------------

                                             ----------- folytatás----------- 

A Rex Kutyaotthon Alapítvány még tovább árnyalja a képet: "Még a jutalomfalatok kézből való elvételére sem voltak hajlandók. ... A mudik a pórázon való sétát nem ismerték, csak körkörösen mozogtak, ami a (20-30 centiméteres! - H.E.) láncon való tartásra utal."
A bírónő az első tárgyaláson engedélyezte az állatkínzással vádolt Ö.A.-nak, hogy látogathassa "szeretett" kutyáit. A világhírre törő önjelölt tenyésztőfenomén a második tárgyaláson azzal vádolta meg a kutyáit befogadó állatotthonokat, hogy ott "embertelen körülmények vannak" és rosszabb viszonyok között élnek a kutyái, mint nála (!) "Bizonyítékul" általa készített fotókat mutogatott a bírónőnek, aki röviden reagált: "Ez nem képezi a per tárgyát". Az "állatszerető mestertenyésztő" - társakkal - azóta is folyamatosan próbálkozik az állatotthonoknál, igencsak mérsékelt sikerrel. Csak néhány visszhang:
Tappancs, Szeged: "Nálunk nem voltak. Ha jönnek, akkor "üres" kézzel fognak távozni. Ők lesznek az elsők, akiknek nem engedjük meg, hogy nálunk fotókat készítsenek."
"Nálunk még nem jelentkeztek, de már felkészültünk a kollégákkal, és páros lábbal fogadjuk őket - írja e-mailjében Sztakó Edit, a Szentendrei Árvácska állatotthon vezetője. - Különben fotózhatna, mert a kutyái minden menhelyen százszor jobb helyen vannak! Szívesen megmutatnám mindenkinek a leges-legreménytelenebbnek látszott Mohát - igaz, megküzdöttünk érte, hogy életben maradjon -, hogy milyen gyönyörű és aranyos!"

                                                    -------------- / --------------

                                          ----------- folytatás-----------

A következő tanú, Nagy Dénes gyepmester (nem mellesleg, az ügyben korántsem vétlen Soproni Önkormányzat alkalmazottja...) elmondta, hogy a botrány kirobbanása után a rendőrség kérésére ment a telepre, ahol 2-3 éve már járt (akkor is bejelentésre) és akkor is ugyanígy voltak a kutyák tartva, 2-3 méteres láncon. Tápra, vízre nem figyelt. Idén már csak 30-40 centiméteres láncokat látott, s úgy tudja, Ö.A. az időjárás-jelentéshez igazodva itatta a kutyáit. A "tiszta volt a hely?" kérdésre azt felelte: hó volt, sár. "Volt-e 200 kutyának elég kennel, kutyaház?" - hangzott a bírónő következő kérdése. Körülbelül 20 ól volt - mondta a tanú, hozzátéve, hogy szerinte egy ólba befér 2-3 kutya is. "Rendes" kutyaként reagáltak a befogásra? - szólt az újabb kérdés. Ö. A. szabadon tartott kutyái "másképpen" viselkedtek, mint a szocializált kóborok, de erős félelmi reakciót nem látott rajtuk. Az ebrendészeti telepre 16 felnőtt és 14 kölyök került tőle. Az etetésnél is eltérően viselkednek, de nem lettek kövérebbek, csak tisztábbak - közölte a gyepmester, hozzátéve, hogy a kutyák "örülnek Ö.A. látogatásának".
Az utolsó - szintén "elfogulatlan" - tanú Bárány Zoltán újságíró a nyolcvanas évek elején három évig dolgozott Ö.A.-val. 2001-ben riportot készített vele, méltatva a magyar kutyafajtákkal kapcsolatos eredményeit és a "kihalóban lévő" mudi megmentését. A botcsinálta tenyésztőt megszállottként jellemezte, akinek kutyamániája már a házasságának rovására ment, még a fia esküvőjéről is elment az állatait etetni... "Valóságos nemzeti érték az Ö.A. által kitenyésztett mudi - jelentette ki Bárány, hangot adva annak a véleményének, hogy nem "külföldi" kutyákat kell tartani. Szerinte a lehetőségekhez képest Ö.A. mindent megpróbált, de nem igazán kapott segítséget.

                                          -------------- / --------------