Kedves Zoli, Szent-Györgyi Albert megértéséhez ill. vitatásához az ő életrajzát, s társadalmi kérdésekről szóló írásait érdemes tanulmányozni, magyarul is sokminden hozzáférhető. Az idézet látókör-szélesítésként került a Bocsmagazinba, hiszen igen sokféle kultúra, etika, családforma létezik és össze lehet ezeket hasonlítani a fenntarthatóság szempontjából is (ld. pl. a moszo tibeti népcsoport "látogatás" családformáját). Gyula

Itt van némi fogalomértelmezési különbség. A piac fogalmába csak a szabad kereslet-kínálat mechanizmust értem bele, ami matematikailag negatív visszacsatolásos mechanizmus, tehát kiegyenlítö-decentralizáló hatású. Ahol a kínálat korlátozott, minden olyan terméknél, amely nem emberi termelés eredménye, például a természeti javak, vagy meghalt szerzök által létrehozott müalkotások, de legföképp a föld és a pénz esetében, ott egyenlötlen - monopolisztikus - csereszituáció van, az eladó uzsorakamatot számíthat fel (ezt nevezik földjáradéknak, illetve tökejáradéknak). Ennek semmi köze a piaci mechanizmushoz, ez egy eröszakos elsajátítás. Ha ezt is piacnak neveznénk, akkor ugyanúgy a rablás és zsarolás is piacnak nevezhetö, azon az alapon, hogy ugyanúgy pénzügyi tranzakció. Az uzsorakamat persze valóban matematikailag pozitív visszacsatolási mechanizmussal jár, - mint a kozmikus gravitáció - ami természetesen katasztrófához vezet. De ez nem piaci mechanizmus, hanem éppen annak a hiánya.

A racionális ember azért hiszi a kamatot legitimnek, mert elhitették vele, hogy a pénz forgásbiztosításának ez az egyetlen technikája. Ez persze nincs így, Silvio Gesell már 100 éve feltalálta az infláció és kamatmentes szabadpénz technikát, de ez még nem idöszerü.

 Polányi zseniális meglátása az volt, hogy bemutatta, hogy a gazdasági paradigma, a korszak uralkodó világképének függvénye. A ma müködö gazdasági paradigmát -én nem piacinak, hanem monopolisztikusnak nevezném - nem lehet visszavetíteni az archaikus társadalmakra, ez csak a mai racionális embert jellemzi -korábban ez még anakronizmus lett volna. Elmúlni is csak akkor fog, ha majd széles körben uralkodóvá válik a "transzracionális" világképü ember. A geselli szabad pénz ma még anakronizmus lenne, akármilyen nagynak tünik is a baj, amiben ma már vagyunk, és akármennyire is a megoldással kecsegtetne egy müködöképesebb pénügyi technika.

Csak türelem, a Müködö Szellem tudja mit miért csinál, és mi kell az embernek ahhoz, hogy magasabb tudatszintre tudjon lépni.

Üdv

Nagy Gábor

Gödöllö 

Úgy látszik, ez egy elhagyott topik. Másfél éve senki be se kukkantott.

Palackposta: Hátha valakit érdekel a téma. Engem nagyon.

Az idöutazásban olvastuk:

"1886: Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus születése Bécsben (+1964. ápr. 23. Toronto).
Már 1944-ben kimutatta, hogy a piac uralma a társadalom és a környezet összeomlásához vezet."

Szeretném megtudni, hol lehet az idézett 1944-es tanulmányt elolvasni!

Olvastam néhány Polányi cikket. Szerintem zseniális.
Polányi azt veti a közgazdaságtörténészek szemére, hogy a racionási világképü ember gazdasági motivációit vetítik vissza az archaikus kultúrákra, ezáltal a piaci haszonra irányuló magatartást mint örök emberi tulajdonságot tekintik. Ken Wilber nagyon szépen leírja a világképek történelmi evolúcióját (A Müködö Szellem rövid története - Európa 2004), érdemes összevetni Polányival abból a szempontból is, hogy az egyes történelmi periódusokban milyen motivácós bázisa volt a gazdaságnak. (Gazdaság egyébként csak a reneszánsz óta - az ipari korban - létezik a társadalomtól elkülönülten, ezt Polányi szépen kimuatja.)

Szeretném helyreigazítani a "piac uralma" kifejezést. Sajnos a társadalom és a környezet összeomlását éppen nem a piac uralma okozza. Ellenkezöleg! Az, hogy a  monopóliumok (pénz, ingatlan, mükincs, stb... nem "termelhetö" áruk) elnyomják a piac kiegyenlítö, jótékonyan decentralizáló hatását, és szélsöséges egyenlötlenségeket hoznak létre a kereslet-kínálat mechanizmusait felülírva.

Érdekelne mit írt erröl Polányi 1944-ben

Nagy Gábor
Gödöllö

Azért a bombatámadásról és a földrengésről nyilván gondoljuk, hogy veszélyesek lehetnek. De azokat nehéz lenne elhallgatni, vagy csúsztatni. És az is nyilvánvaló, hogy ha ennyire elvonatkoztatunk, akkor azt mondom, hogy ma Pestre menvén a hatoson, majd visszafele jövén is találkoztam jó nagy balesettel. Így azt is mondhatnánk, hogy veszélyesebb Paks felé és onnan elutazni, mint az atomerőmű veszélye önmagában. Az is igaz, hogy miközben sokan a sugárzástól félnek tüdőrákban betegszenek meg, mert szívják a cigit meg Pest üde levegőjét. Ettől függetlenül mégis azt mondom, hogy nem sokat hallunk orvosokról, akik a radiológián való munka miatt rákban meghalnak és ugyanígy nem verik nagydobra, (vagy oké nem vernék nagydobra) ha valami baj történne Pakson.

Az ajánlott cikket holnapra beterveztem elolvasásra :) 

Én sem vagyok energiaszakértő és nem én fogtam a műszert, amivel mértek bármilyen érték is volt az. Így erre csak hivatkozni tudok. Bár az "ez tökéletesen biztonságos" semmire sem igaz, így paksra sem. Egyrészt túl sok tökéletesről bizonyosodott be, hogy tökéletlen, másrészt nem egyszer bizonyosodott be, hogy a "népet" hülyének nézték (igaz tömegben hülye is) és a szemükbe hazudtak. Tudom ezek általános kijelentések, de ebből a nézőpontból látom ezt.

A biogázról azonban van álláspontom. A biogáz termelése ma trágyaléből, illetve szennyvízből történik. A metán keletkezésének hatására kipurcannak a rossz bacik, fertőző anyagok, ráadásul a biomassza kevesebb ként tartalmaz, mint a szén vagy a kőolaj, vagyis kevesebb kénttartalmú anyag kerül a levegőnkbe. Így nem kell földgáz után rohangálni meg háborúsdit játszani, csak ülni az árnyékszéken és jót olvasgatni közben a biomassza által működtetett lámpa alatt :)

A pécsi erőmű tényleg tragikus környezetvédelmi szempontból, de mielőtt ódákat zengenénk a paksiról, ajánlok egy kis .pdf dokumentumot olvasásra. 

http://www.elolanc.hu/modules.php?name=Downloads&d_op=getit&lid=16

Tisztelt Szerkesztőség!

Az elmúlt napokban nem tartózkodtam Internet-közelben, ezért csak most volt alkalmam elolvasni az augusztus 12-i levelet. Ebben egy bekezdés felkeltette érdeklődésemet, pontosabban a megjegyzés, melyet írtak hozzá. A szövek a következő volt:


2000: A Barents-tengeren elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 ember mindegyike életét vesztette.
(Még ki tudja hány halált okoz a következő évezredek alatt ? hiszen a sugárzó anyagok rádióaktivitása nagyon lassan csökken -, s mennyi pusztulást a tengerek élővilágában. Ez legalább a hetedik elsüllyedt atomtengeralattjáró.)


Csak apró helyreigazítás: az a szennyezés, ami egy ilyen katasztófa következtében a környezetbe kerül, szinte elenyésző. Köztudott, hogy néhány méternyi tengervíz teljesen elnyeli azt a sugárzást (főleg béta-, gamma- és neutronsugárzásról van szó), ami egy reaktorból kilép (Pakson tudtommal 11 méter víz van a reaktor aktív zónája felett). Valódi szennyezés akkor következhet be, ha valamilyen okból kifolyólag megsérül a reaktorburok, és a radioaktív forrás kioldódik, ilyen módon kerülve a tengervízbe. Azonban az a sugárzás, ami ilyen módon terheli a környezetet, szintén nem túl nagy, tekintve, hogy egy atomtengeralattjáró sosem hordoz túl nagy mennyiségű hasadóanyagot a fedélzeten. Sokkal nagyobb környezetrombolást jelentenek például az óceánokban elvégzett robbantásos kísérletek, amikor jelentősebb mennyiségű hasadóanyag valóban szétszóródik a tengervízben.
...

Kedves Bocsmagazin olvasók (mind a kb. másfélezren jelenleg, s ez a szám egyre növekszik :)), ma indítottunk egy fórumot az olvasói hozzászólások számára.

Bizonyára számos tanulságos gondolat fölmerül bennetek a kis történelmi csokor napi átfutása közben. Itt megoszthatjátok a többiekkel. Örömmel fogadok további infókat, ill. hozzáfűzéseket a megjelentekhez (pl. a híres emberek öko/béke irányú tetteit), és persze hibajavításokat is.

A szerk.